Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.
Miután többször elhangzott az utóbbi napokban, hogy a rendőrség nulla toleranciát tanúsít az egyenruhás gárdistákkal szemben, szimpatizánsok és érdeklődők kíváncsian várták, hogy alakul a Jobbik vasárnapra tervezett megemlékezése. A Móricz Zsigmond körtér előtt, a rendőrök kordonnal zárták el a gárdistákat a civilektől. Többüket igazoltatták, majd elengedték. Közben, a Gellért téren, megkezdődtek a Horthyra emlékező beszédek.
Rendbontás nélkül ért véget a Jobbik Magyarországért Mozgalom Horthy Miklós budapesti bevonulásának 90. évfordulójára szervezett vonulása vasárnap a főváros XI. kerületében; a rendőrség ugyanakkor nem engedte, hogy a feloszlatott Magyar Gárda tagjai alakzatba rendeződve kövessék a Jobbik menetét. A rendőrség nyolc embert állított elő a rendezvényről.
Kilencven éve, 1919. november 16-án vonult be fehér lovon Budapestre, "a bűnös városba" a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós fővezér.
Alig több mint 300 emberről lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a Tanácsköztársaság leverését követő fehérterror során különítményesek áldozata lett – ez derül ki egy közelmúltban az ELTE történész diákjai által készített, a megtorló akciók körülményeit feltáró, eddig publikálatlan szakdolgozatból.
Nem csitulnak a viták a fél évszázada elhunyt Horthy Miklós történelmi szerepéről, amelynek kulcsfontosságú, ám kevéssé taglalt része a Hitlerhez való ellentmondásos viszonya.
